Nemzetközi Repülőnap, Oppenheim 2005

A Rajna árterében elhelyezkedő repülőtér festői hátteret nyújt az évente megrendezett repülőnap számára. A füves pálya a Rajnát szegélyező fák és a folyó gátja között helyezkedik el, egy meglehetősen kicsiny területen - a töltés ez esetben tribünként funkcionált a nézők és a fotósok számára.

A repülőtér jellegéből adódóan, kizárólag légcsavaros gépeket láthattunk a műsorban. A harmincas-negyvenes évek csúcsragadozói közül is a levegőbe emelkedett néhány. A koaxiális légcsavarokkal ellátott, szép vonalú Spitfire Mk.XIX-es egyedül kezdte meg bemutatóját, majd egy Corsair társult hozzá egy kis közös repülésre. A nemrégiben helyreállított Bf-109 G motorburkolata alatt egy eredeti DB 605-ös erőforrás muzsikál . s mivel a típus gyakorisága közel azonos a fehér hollóéval, repülését kiemelt figyelemmel követte a nagyérdemű. Ezután a kor két kiváló kiképzőgépe a Bücker Jungmeister és Jungmann, valamint egy Bf-108-as forgatta vissza az idő kerekét néhány perc erejéig. Egykor, a sugárhajtású kortársai mellett és a mai repülőnapon is alaposan helyt állt a robosztus kinézetű AD-4N Skyraider.

A sétarepülések résztvevői két-két Ju-52 és An-2-es fedélzetén, valamint egy ma már ritkaságnak számító S-58-as helikopteren emelkedhettek a levegőbe. Ezt talán kissé túl gyakran tették, így a program idejének egy jelentős részét ezen gépek fel- és leszállása töltötte ki.

Műrepülést egy Jak-55-ös és a .Purple Violett. kétfedelűben helyet foglaló török pilóta, Ali Izmit Öztürk előadásában láthattunk. Kevésbé hangos, de annál kecsesebb műrepülést élvezhettünk a két Svájci Swift S-1-es vitorlázógép és pilótáik közreműködésével. A színes füstcsíkot rajzoló, csendes égi balettet figyelve a nap legszebb bemutatóját láthattuk. A Boeing Stearman szárnyán akrobatikus kunsztokat előadó Peggy Krainz a húszas évek Amerikájában divatos repülő cirkuszok világát idézte fel. A Stearman egyedi festése már önmagában remek látványt nyújtott, de a csinos hölgy tovább fokozta a vizuális élvezeteket. Két kötelék is színesítette a programot, nevezetesen a Royal Jordanian Falcons és a Red Bull team két T-6-osa. Láthattunk még ejtőernyős ugrást, modell bemutatót és a nap záró akkordjaként hőlégballonokat.

A nagy repülőnapokkal ellentétben Oppenheimben néhány méteres távolságból figyelhetjük a légcsavaros gépek fel- és leszállását. Ez komoly előnyt jelent a fotózni vágyók számára, hiszen egy 200-as objektív tökéletesen megfelel a célnak, míg egy nagy repülőtéren szinte elvesznek az .apró. masinák. A repülésekre sajnos már nem mondható el ugyanez, mert a szigorú biztonsági előírások élvezhetetlen magasságokba kényszerítik a résztvevőket. A repülőnap önmagában talán nem ér meg egy közel ezerkétszáz kilométeres utat, de néhány múzeum beiktatása mellett már érdemes ellátogatni a Rajna parti repülőtérre.
Egy kellemes repülőnapot láthattunk, aminek az élvezeti értékét jelentősen növelhetné a dinamikus program jobb szervezése.