Amerikai-magyar közös kiképzőrepülés

A Magyar Légierő és az Egyesült Államok Légiereje közös kiképző repülést hajtott végre 2005. április 4. és 15. között a magyar légtérben. Az első héten az 510. századot, míg a második héten az 555. századot (mindkét egység az USAF 31. vadászrepülő ezredéhez tartozik) látta vendégül a kecskeméti bázis. Jelenleg mindkét század Avianóban települ, 1994-ben kapták meg F-16-osaikat - az 555-ösök addig F-15-ösön, az 510-esek pedig A-10-eseken repültek.

A közös kiképzőrepülés célja a NATO-ban alkalmazott harceljárások végrehajtásának gyakorlása volt. A közös munka elősegíti az együttműködést a két légierő között, a résztevők kipróbálhatták a különböző típusok közötti légiharcot, ezen kívül segítséget jelentett a magyar állomány számára a NATO Air Meet 2005 hadgyakorlatra való felkészülésben is. A magyar pilóták új harcászati fogások kidolgozását, begyakorlását is végrehajtották, főleg az AMRAAM rakétával felszerelt Viperekkel szemben. Az F-16-os hajózóknak is hasznos volt a közös repülés, ugyanis többen most találkoztak először MiG-29-essel a levegőben.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a kiképző repülés századparancsnoki szintű együttműködés eredményeként jött létre - ami a NATO országok között megszokottnak számít, azonban országunkban általában ennél magasabb szintű egyeztetés előzte meg az eddigiekben a hasonló eseményeket. Amerikai részről a kiképzőrepülés időtartamára tíz műszaki és két vadászirányító települt át Kecskemétre, az F-16-osok Kecskeméten gyakorlatilag csak a gépek újbóli feltöltésére szálltak le, minden este hazatértek az olaszországi bázisukra.

A két hét alatt hat aktív repülési napon keresztül, ha a változékony áprilisi időjárás megengedte, napi két bevetésre került sor. Egy bevetésen általában két-két MiG-29-es, L-39-es és F-16-os vett részt, az átlagos bevetés forgatókönyve a következőképp alakult: az Aviano irányából érkező F-16-osok elfogására a készültségi géppárt emelte az irányítás, majd a kiképző repülést végrehajtó géppár egy imitált készültségi riasztás rendje szerint szintén a magasba emelkedett. A Dunántúl déli felén kibontakozó légiharc a látótávolságon túl kezdődött, és egészen a manőverező közeli légiharc távolságáig engedélyezett volt. Az átrepülő F-16-osok üzemanyagmennyisége 20-30 percnyi harcot engedett meg, ami általában 3 összecsapásra volt elegendő.

Hasonló közös kiképző repülésekre a remények szerint egyre gyakrabban fog sor kerülni, ezek ugyanis rengeteg hasznos tapasztalattal gazdagítják hajózóinkat, költségvonzata pedig elenyésző az áttelepülést is igénylő nagy nemzetközi gyakorlatokhoz képest.