A Jugoszláv Légierő Múzeuma - Belgrád

Szerbia fővárosának nemzetközi repülőtere mellett futurisztikus üvegkupolára lehetünk figyelmesek. Az idegen űrhajóra emlékeztető építményben igazi gyöngyszem található: a Jugoszláv Légierő múzeuma.

A kicsi, de nagyon érdekes gyűjtemény három részre tagolható. A kör alaprajzú épület külső gyűrűjében a délszláv állam légierejének második világháború után alkalmazott típusai tekinthetők meg. Közép-Európában rendkívüli módon egymás mellett áll egy-egy Messerschmitt Bf-109G-2, Hawker Hurricane IVRP, Supermarine Spitfire Vc, Jakovlev Jak-3, Iljusin Il-2m-3 és Republic P-47D Thunderbolt. A gyűjteményben jól nyomon követhető a légierő szokatlan fejlődése: amerikai, angol és szovjet gyártmányú sugárhajtóműves vadászok egyaránt kiállításra kerültek. A Sabre nem irányított rakétákkal felfegyverzett elfogóvadász-változata (F-86D) és Republic F-84G Thunderjet jól megfér a két darab jugoszláv Folland Gnat egyike és egy MiG-21F-13 mellett. A gépek gyönyörű állapotban vannak: a Messzer géppuskái olajosan csillognak a motorháztető alatt, a gépeket rendszeresen kívül-belül takarítják, és az időszakos ápolások után a motorok alatt kis tálcákban gyűlik fel a lecsöpögő kenőanyag.

Az épület belső gyűrűjében a jugoszláv repülőipart mutatják be. Míg a galérián csak makettek és tablók ábrázolják a második világháború előtti sokszínű repülőgép-gyártást, addig az újabb időket már eredeti gépek képviselik. Ezek között könnyű futárgépek és egyszerű "paritzán-csatarepülők" mellett látható egy 6000 leszállást begyűjtött SOKO G-2 Galeb, a J-22 Orao első prototípusa, vagy egy olyan G-4 Super Galeb farokrésze, melyet Bosznia fölött Stinger találat ért 1991-ben, de súlyos sérülései ellenére is haza tudott repülni. A negyvenes-ötvenes évek kísérleteit pár meglepő gép mutatja be: kiállították azt a nagyon apró zuhanóbombázó-prototípust, melyet a terhelés jobb elviselése érdekében hason fekve vezetett a pilóta. Mellette egy másik meglepően kisméretű gép áll - az első jugoszláv sugárhajtóműves repülőgép igazi kísérleti gépnek tűnik, de a miheztartás végett kikandikál belőle egy gépágyúcső. A földszinti teremben a repülést támogató iparról láthatunk kiállítást (saját gyártású rakéták és egyéb fegyverek, repülőtér-technika, stb), melyben helyet kapott a Novi Avion bemutatása is. Ezt a nyolcvanas évek végén fejlesztett szuperszonikus vadászgépet, mely egy kicsinyített Dassault Rafale-ra hasonlított, a jugoszláv állam szétszakadása miatt végül nem fejezték be.

A múzeum legkisebb, de szintén nagyon izgalmas tárlata a Jugoszlávia elleni 1999. évi NATO légitámadásokkal foglalkozik. Láthatók a két lelőtt ember vezette repülőgép alkatrészei (az F-117 kabinteteje, katapultülése és mellső infravörös szenzora mellett annak a Nyeva rakétának a gyorsító fokozatát is kiállították, mely megsemmisítette a lopakodót), nagyon jól megfigyelhető a századparancsnoki F-16 roncsolt farokrészének kompozit felépítése. Néhány felderítő robotrepülőgép is megtekinthető, egy szinte teljesen ép francia Crecelles mellett egy több lelőtt gépből összerakott RQ-1 Predator lóg a mennyezetről. Fel nem robbant fegyverekből is nagy mennyiség látható, különösen érdekes egy Tomahawk, amely a légierő főparancsnoksága mellett zuhant le, illetve egy teljesen ép, vadonatúj AGM-154 JSOW siklóbomba. A rádiólokátorok elleni rakétákból a brit ALARM és az amerikai HARM is kiállításra került.

A múzeum nem látogatható részeiben is igazi kincsek találhatók. A raktárakban felújításra vár többek között egy-egy Lockheed P-38 Lightning, Jakovlev Jak-9, Fiat G-50 és Focke-Wulf FW-190 is. Az épület melletti udvaron, a látogatók elől elkerítve áll mintegy 70, a szerb légierőből a közelmúltban kivont repülőeszköz. Ezek zöme a SOKO J-1/G-2 (Jastreb/Galeb) családhoz tartozik, de látható néhány MiG-21MF, bisz és UM, SOKO J-22 Orao, G-4 Super Galeb, illetve egy Kamov Ka-28 is. Ebből az utóbbi típusból az épület előtti, látogatható részen is áll egy darab, egy Ka-25PL társaságában. Szintén a múzeum mögötti, zárt részen áll egy iraki MiG-23ML, átfestett felségjelekkel. A számunkra meglepő módon angol stencilfeliratokkal ellátott gép nagyjavításra érkezett Szerbiába, azonban az események változása miatt valószínűleg már végleg itt maradt.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítsége miatt köszönettel tartozom Ćedomir Janićnak, a múzeum igazgatójának.

2002. június