Miramar 2003
A miramari tengerészgyalogos repülőtéren rendezik meg, már hagyományosan, az Egyesült Államok dél-nyugati részének egyik legnagyobb repülőnapját.
A statikus soron kiállított gépek nagyon jól bemutatták az amerikai katonai repülést a második világháborútól napjainkig. Második világháborús szállító- és vadászgépek, tengerészgyalogos helikopter az ötvenes évekből, néhány harci gép a vietnami háború idejéből, és szinte teljes körű felhozatal napjaink katonai gépeiből. A helyi egységeket, illetve a közeli North Island-i repülőteret számos F/A-18 képviselte, különböző fegyverzetekkel és díszfestésekkel, de természetesen láthatók voltak a haditengerészek és a tengerészgyalogosok támogatógépei és helikopterei is. A légierő is igyekezett lépést tartani, a kiállított harci gépek sorában megtalálható volt többek között az F-117, B-52, B-1 egy-egy példánya, a szállítógépeket pedig olyan apróságok is képviselték, mint a KC-10 Extender, vagy a C-5 Galaxy. Különösen örvendetes volt olyan ritkaságokkal találkozni, mint az agresszor festésű F-5-ösök, a légierő kötelékébe tartozó F-4F Phantom, vagy a kivonásra váró T-2 Buckeye és T-39. Említésre méltóak a külföldről importált, ma már polgári lajstromjelet viselő katonai gyakorlógépek is. A Delfin vagy az Albatros napjainkban már nem számít nagyon ritka gépnek az óceán túlpartján, de a kínai légcsavaros CJ-6-os még igen. Számunkra a legérdekesebb mégis egy "kályhacső" volt, a magyar légierőtől megszerzett 4418-as lajstromjelű MiG-21U, melyen még olvashatók voltak a magyar stencilfeliratok.
A repülőprogramot néhány könnyű polgári gép bemutatója nyitotta meg. Egy Piper Cub egy száguldó furgon tetejére szállt le, két műrepülés között pedig egy gázturbinás dragster is feltűnt. A légcsavaros gépeket képviselték a második világháborúból megmaradt Corsair és Mustang vadászgépek, ez utóbbit egy nyugállományú tábornok vezette, aki megjárta a világűrt is. A komolyabb gépek bemutatóját egy F-117-es kezdte meg, amely most is inkább a formájával, mint a műrepülésével hagyott mély nyomokat a nézőkben. Az AV-8B Harrier II viszont rövid, de látványos repülésével vált emlékezetessé. A szóló bemutatók sorából kimaradt az előre beígért B-2-es, de azért nem maradtunk bombázó nélkül, a B-1B megpróbálta betölteni a lopakodó által hagyott űrt.
A katonai bemutatók sorából nagyon magasan kiemelkedett a bőrnyakúak harcászati demonstrációja. Először két KC-130-as húzott át a beton fölött, az egyikre két CH-53-es helikopter, míg a másikra egy-egy AV-8B+ és F/A-18C csatlakozott rá. Ezt követően egy UH-1-es felderítőket rakott ki, melyeket egy CH-46-ossal emeltek ki. A komolyabb erők négy SeaKnighttal érkeztek, de nekik már légi támogatásra is szükségük volt - két Harrier II+ és három Hornet dolgozta meg az ellenséget, természetesen pirotechnikai elemekkel alaposan megtűzdelve. Előkerült két, löveget szállító CH-53-as, illetve néhány támogató AH-1W Cobra is. Végül befutott a földi lépcső is, a deszantosokat egy felderítő páncélautó és egy M1 Abrams harckocsi mentette fel. A Blue Angels zárta a program nappali részét. Először a köteléknél az első évét töltő új Hercules tartotta meg rövid repülését, melyet a startrakétás felszállás tett nagyon látványossá. A "Kövér Albert" után került sor a haditengerészet Hornetjeire, melyek szokásos hihetetlen szoros kötelékrepülésükkel bűvölték el a nézőket.
Napnyugta előtt fél órával kezdődött meg a repülőnap esti része. A lenyugvó Nap fénye még bevilágította az elsőként sorra kerülő Harrier II-t, de a négygépes Stearman kötelék után következő sugárhajtóműves dragster utánégetőjének fénye már zavartalanul tündökölhetett. Teljes sötétségben került sor a B-1B-re, látványos utánégetőivel. A Blue Angels Herculese megismételte délutáni startrakétás felszállását, majd áthúzott egy S-3 Viking, folyamatosan infracsapdákat dobálva. Sor került egy pirotechnikai eszközökkel alaposan megpakolt MiG-17F-re is, illetve egy tengerészgyalogos C-130-asra, mely a nézők felé repülve lőtte ki infracsalijait lefelé és két oldalra. A programot egy hagyományos, repülőgépek nélküli tűzijáték, illetve egy több száz méteres tűzfal zárta, de nem ezek miatt maradt emlékezetes az itt töltött két nap.
